Móricz Zsigmond

Írói pályája vége felé írta meg a „hitvány árvagyerekek“ sorsát ábrázoló és zsoltárokra tagolt könyvét Móricz Zsigmond, melyet mindmáig a legjobb és legfontosabb művei között tart számon utókora.

Csibe az író nevelt leánya. Lelencgyerekként nőtt fel tanyán, a fővárosban ágyrajáró kültelki proletárlány volt. Móricz Zsigmond 1934-ben ismerkedett meg Litkei Erzsébettel, s adta neki a legendássá lett nevet.

Móricz először 1930-ban, majd átdolgozott formában 1932-ben megjelent regénye azóta klasszikus példázattá vált, amely örök érvényűen mutatja be a hatalom mámorát, s az aljasító körülmények közé került egyszerű ember vergődését.

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni.

Az emberi kegyetlenség naturalista regénye az Árvácska, Móricz Zsigmond szívbe markoló műve.

A regény cselekménye mindössze annyi, hogy egy középkorú hivatalnok majdnem megcsalja a feleségét.

Móricz Zsigmond javarészt szülőföldjéről szerezte életélmény-anyagát, amely zömmel városi-polgári környezetben felnőtt nemzedéktársaiéhoz képest hatalmas és egyedi volt, és amely legerőteljesebben noveláiban mutatkozott meg.

Válogatás Móricz Zsigmond legjobb novelláiból.

" Az író kisdiákkorának első nagy élményét, a debreceni kollégiumban töltött négy és fél év emlékét örökíti meg a regényben. A történet kezdete 1892, színhelye Debrecen, s benne a nemzeti nevelés fellegvárának tartott református kollégium.

Nyilas Misi szorongó kiskamasz, aki nem találja a helyét a debreceni kollégium falai között. Szerencsétlen véletlenek folytán a felnőttek olykor kegyetlen világával is kénytelen idejekorán szembesülni.

A forradalmak után, 1920-ban elsők között a Légy jó mindhalálig regény jelent meg.

"A Kossuth Kiadó új, 26 kötetes sorozata magyar írók remekeiből. Irodalmunk klasszikusai elérhető áron – családi könyvespolcra vagy útitársnak. Mondhatnánk, klasszikus művek – ám ez a jelző díszes vitrinbe való könyveket, nem eleven, ma is izzó olvasmányélményeket sejtetne.

Az Úri muri (1928) a múlt század végén, a milleneumi időkben játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve.

„Iszonyúan magyar“ – írta saját művéről Móricz, és (újra)olvasva az Úri murit, nem kételkedhetünk abban, hogy megállapítása a mai napig kísért.