Történelmi könyvek

A Magyar históriák című sorozat ötödik kötete, a KÉTFEJű SAS KARMÁBAN a török kiűzésétől a reformkorig tartó időszakról igyekszik képet tárni az olvasó elé. Lapjain megelevenednek a Rákóczi-szabadságharc meg az európai örökösödési háborúk eseményei.

Louis Greig, a háborús hős és válogatott rögbijátékos, a fiatal és határozatlan Albert herceg tanácsadójaként, orvosaként és barátjaként kerülhetett be a brit királyi család kiváltságos világába. A herceg később VI.

Illésy János által 1900 körül készített feltáró cédulák kiadásának célja az volt, hogy összegyűjtsék az egyes családok nemességét, kiváltságát, rangemelését dokumentáló források lelőhelyének adatait.

Hidasnémeti Ferdinandy Gejza (Kassa, 1864. június 10. – Budapest, Ferencváros, 1924. március 15. ) jogtudós, egyetemi tanár, a hidasnémeti Ferdinandy család sarja.

A történetírásban vannak egyes, valósággal beleszikkadt nézetek, melyek onnan származnak, hogy az általános nagy kérdések fejtegetésében csak kevesen mennek vissza a forrásokig s így csupán a feldolgozók állításait visszhangoztatják.

Könyöki József nem csak vártörténeti, de építészeti szempontból is elemzi a középkori várak kialakulását, sok magyarázatot adva a különböző fogalmakra, mint például: a végvár, gátvár, tömörtorony, figyelőtornyocska, stb.

A Petrarka-Codexet 1303. július 11-én írták meg, azaz, ezen keletkezés áll a homlokán. A könyv fő tartalma a kún nyelv oly bő emléke, hogy abból tökéletesen kielégítő képet alakíthatunk magunknak a kúnok nyelvéről.

A kunok bél-három-kúti vagy mint újabban most neveztetik apátfalvi apátságának máig nagyobb részt eredeti alakjában fennmaradt XIII.

A kunok – ahogyan a szerző Fejér György írja már az 1850-es években – nomád népként éltek és a nevük Hun Kun (Huni, Uni, Chuni, Cumani) volt, de közöttük is megkülönböztetünk fehér és fekete kunokat. A korai források alapján a kunok egykor a Sárga-folyó kanyarulatától keletre élhettek.

Ozsdolai gróf Kuun Géza, (Nagyszeben, 1838. december 29. – Budapest, 1905. április 10. ) a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, magyar nyelvész, filológus, orientalista, református egyházkerületi főgondnok és utazó.

Történelem, politika témakörben ajánljuk a(z) Anno Kiadó által kiadott, Nemere István A legboldogabb békeévek 1867–1914 című kötetét.

A Budai históriák tizenharmadik kötete egy titokzatos csoda megfejtési kísérletével invitálja az olvasót a humorral és drámával teli élettörténetek világába, amelyek színtere az otthon.